A befektetések célja (a befektetői oldalt vizsgálva), hogy az egyes ciklusok végén nagyobb mennyiségű tőkére tegyünk szert, mint amit befektettünk. A legtöbb befektetésekkel foglalkozó szervezet az imént említett folyamathoz tartozó rendszert sokkal bonyolultabban mutatja be, mint amilyen az a valóságban.
Ez a rendszer egy egyszerű példán keresztül mutatható be:
Rendelkezem egy bizonyos pénzösszeggel, amelyen vásárlok egy ingatlant. A folyamat keretében a tőkéből egy másik típusú vagyontárgy lett, jelen esetben egy ingatlan – Ezt a folyamat a befektetések alapja -.
Ezután a kérdés adott: Mikor és hogyan kereshetek pénzt ezzel?
A példánknál maradva látható, hogy ez úgy valósítható meg, ha az ingatlant értékesítem és az újból tőkévé “alakul”. Ahhoz, hogy ez ténylegesen megvalósuljon és profitot is szerezhessünk, meg kell találni a következő befektetőt – Ezt a körforgást nevezzük finanszírozásnak -.
Könnyen belátható, hogy ennek a körforgásnak pénzügyi gyarapodásunk szempontjából nem a cash-in, azaz a pénz beáramlása, hanem a cash-out, azaz a pénz kiáramlása a leglényegesebb szakasza. Egy másik példán keresztül bemutatva: A kereskedelemben vitathatatlan a beszerzők munkájának fontossága, de az, az értékesítők munkája nélkül, önmagában semmit sem ér.
Általános tapasztalatunk, hogy a befektetésekkel foglalkozó piaci szereplők többsége a befektetéseknek csak a cash-in oldalával kapcsolatos szolgáltatásokat látja el maradéktalanul és rendel hozzá garanciális tényezőket, míg a befektetések leglényegesebb tényezője, a cash-out oldal háttérbe szorul.
(Qu Lei, Az Innovation Capital Global Ltd. ügyvzetője)
A tartalom megosztása vagy követése::
